stellarium-data 0.14.3-1 / usr / share / stellarium / skycultures / sami / description.hu.utf8

<h2>Számik</h2>

<p>A számik Norvégia, Svédország, Finnország északi részének és nyugat Oroszország területének (főleg a Kola félsziget) őslakosai. További információ a népről olvasható a <a href="http://www.eng.samer.se/">samer.se</a> webhelyen és <a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Számik">a számikról szóló szócikkben a magyar nyelvű Wikipédián</a>.</p>

<h3>Források</h3>

<p>A Stellariumban közölt számi égboltkultúra Bo Lundmark <i>Bæi'vi mánno nástit</i> munkáján alapszik (a mű svéd nyelvű címe: <i>Sol- och månkult samt astrala och celesta föreställninga bland samerna</i> [<i>A Nap és a Hold kultusza és csillagászati vonatkozásai a számi nép körében</i>], 1982). Ennek alapja a számi illetőségű Johan Turi írásai és művészete.</p>

<p>Az itt közölt égboltkultúra legalább három forrás egyesítéséből származik. Egyes számi csoportok kissé különböző nyelvet beszélnek, ezért is adódhatnak különbségek.</p>

<p>A számi csillagképek azt tükrözik, hogy az égbolt fontos szerepet játszott a számik életében. </p>

<p>A számi égboltkultúrának sok közös vonása van más eurázsiai népek kultúrájával. Egy kevésbé szerencsés hasonlóság, hogy a kultúra nagy része nem lett lejegyezve időben.</p>

<h3>Csillagképek és csillagok</h3>

<p>A számi csillagképek valószínűleg elég régiek, bár csak a 19. században jegyezték le őket. Nem tudjuk biztosan, hogy minden információ le lett-e jegyezve. A fő csillagkép a <i>Szarva</i> &mdash; - a jávorantilop.  Más megnevezése <i>Szarvvis</i> &mdash; vagyis jávorantilop bika. A megnevezés eredete valószínűleg abból az időből ered, amikor a jávorantilop még nem volt háziasítva.</p>

<p>A <i>Szarva</i> csillagképet a nyugati kultúrában a Kassziopeia, a  Perzeusz és részben a Kocsihajtó (Auriga) néven néven ismert csillagképek csillagai alkotják. A <i>Szarva</i> csillagkép körüli csillagképek és csillagok a jávorantilop utáni vadászokat jelképezik. A <i>Favdna</i> (más írásmóddal <i>Favtna</i>) az Arcturus csillag, ő az a vadász, aki célba veszi a jávorantilopot az íjával. (<i>Fauna davgge</i> &mdash; a Nagygöncöl).  Favdna jól célzó kell legyen, mert ha eltéveszti a célt (<i>Boahjenaste</i> (a Sarkcsillag)), a világ véget ér.</p>

<p>Favdna számos segítője: <i>Galla</i> (Procyon<sup><a href="#note1">1</a></sup>) és fiai <i>Gallabarneck</i> (Orion öve), a "hófutók", <i>Cuoigahægjek</i> (Castor és Pollux) és a "Futó" (Vega). A Plejádok neve <i>Rougot</i> (kutyafalka) vagy <i>Miese-cora</i> (borjúfalka).</p>

<p>A Tejút neve <i>Lodde-raiddaras</i> (szó szerint: madárútvonal) vagy <i>Jakke-mærka</i> (szó szerint: az év jelzője). A használt év az évszaktól is függ. Johan Turi égbolt térképén megfigyelhető egy "reggeli csillag", a <i>Guovso-naste</i>, ami feltehetőleg a Vénusszal azonosítható, de ez nem biztos, mivel az Altair csillag is lehet. </p>

<p>A számi égboltkultúra nem tartalmaz túl sok csillagképet. Ez feltehetően azért van, mert a nagy északi szélesség miatt csak viszonylag kevés csillag látható. További zavaró tényező az északi fény jelensége, ami sok csillagot elhalványít.   </p>

<h3>Megjegyzések</h3>

<ol> <li><a name="note1" />A <i>Galla</i> nevű csillag azonosítása  bizonytalan. Valószínűleg a Procyon, a Rigel vagy a Szíriusz. Az itteni ábrázolásban a Procyon lett kiválasztva, mivel a Szíriuszt nehéz megfigyelni arról a szélességi fokról, ahol a számik élnek.</li> </ol>

<h3>Szerzők</h3>

<p>Jonas Persson (jonas.persson@physics.org)</p>